Névjegy:

Születési hely: Gömörszőlős

Születési idő: 1953. április 12.

Elhunyt: Budapest, 2014. január 23.

Versenyszáma: labdarúgás

Egyesületei: Putnoki Bányász, Ózdi Kohász SE., Bp. Vasas, FC Tours (francia), Váci Izzó, Magyar Kábel

Legjobb eredményei:

Ezüstlabda – 1976/77. évi eredmény alapján /36 gól/

Bajnoki cím: Bp. Vasas – 1976/77., Közép Európai Kupa – 1983.

Magyar Népköztársasági Kupa – 1973., 1981.

Olimpiai szereplése: 1972. München: labdarúgás 2. hely.

A gömörszőlősi gyermekévek, majd a bánrévei általános iskola után az ózdi MTH szakmunkás tanulója lett. Testnevelő tanára – Poprócsi Vilmos – „szorította” sportágára, melyet későbbi vallomásai szerint soha nem bánt meg. Abszolút ballábasként, csak balszélsőként szerepelt, első ízben iskolája csapatában. Az ütőképes gárda országos döntőig jutott, a gólerős balszélső 1968-ban az MTH-k országos válogatottjában is helyet kapott.

Első felnőtt csapata a Putnoki Bányász volt, innen igazolta át az Ózdi Kohász, akkor NB I/B-s együttese, ahol másfél szezont töltött, állandó posztján, balszélsőként. A fél esztendő úgy értendő, hogy ekkor volt változás a magyar bajnoki rendszerben, 1970-ben csak tavaszi szezont játszottak. A gólerős csatár ózdi időszakában 4 alkalommal kapott meghívást a magyar ifjúsági válogatottba. 1971-ben a Bp. Vasashoz igazolt, labdarúgó karrierje ettől fogva meredeken ívelt felfelé.

Az 1970-es évek második felének sikercsapata, a Bp. Vasas

Fiatalon beépült a Vasas klasszisokkal teli csapatába és számításba került minden korosztályos válogatottnál (ifjúsági, utánpótlás, „B” válogatott). Így tagja lett az 1972-ben a müncheni olimpián szerepelt csapatnak is. A jó nevekből álló gárda – Géczi, Páncsics, Bálint, Dunai II. és III., Kű, Kocsis, Szűcs, Branikovits, Kozma – sikeresen menetelt egészen a döntőig. Egy ötöst rúgtak Iránnak, kettőt Dániának, 2:2-t játszottak a brazilokkal, a középdöntőben nem kímélték az NDK-t sem, 2:0 ide. A középdöntő második mérkőzése után a nemzetközi sportsajtó központi témája lettek, 4:1-re verték a házigazda NSZK gárdáját. A németek kezdő tizenegyében olyan játékosok voltak, mint a későbbi világbajnok Kaltz, Uli Hoenes, a sikeredző Ottmar Hitzfeld, tehát nem akárkik, s a győzelem aránya… A döntőben a lengyelek állták utunkat, pedig a szünetben pont Várady Béla góljával győzelemre álltunk. S ekkor feltámadt a Gorgont, Deynát, Lubanskit, Gadochát és Lato-t soraiban tudható csapat, s a későbbi VB bronzérmes gárda 2:1-re diadalmaskodott. Így csapatunk – és Várady Béla – az ezüstérmet vehette át. Két évvel később, még, mint utánpótlás korú vigasztalódhatott: 1974-ben Magyarország nyerte az utánpótlás Európa Bajnokságot, a győztes csapat állandó tagja volt.

A Vasasnál töltött 12 év sok sikert hozott számára: kétszer nyerték meg a Magyar Népköztársasági Kupát (1972/73, 1980/81.) és sok dobogós helyezés után 1976/77-ben a bajnokságot. A szezon gólkirálya lett, Európa 2. góllövőjeként „Ezüstcipőt” vehetett át. 1983-ban ért el további nemzetközi sikert, csapatával megnyerte a Közép-európai Kupát.

Az Ezüst-cipő

 A magyar felnőtt válogatottnak 1972-82 között volt tagja. Az elsők között szerepelt a magyar „idegenlégiósok” listáján, 1983-ban a francia I. ligás FC Tours játékosa lett. Két szezon után hazatért, a Váci Izzó NB I-es csapatához igazolt, s itt tette teljessé első osztályú karrierjét. Ez alapján 1971-88 között 359 mérkőzésen szerepelt a magyar élvonalban, ezeken 175 gólt rúgott és fejelt. Levezetésként a fővárosi Magyar Kábel csapatában játszott még egy szezont. Itt kezdte rövid edzői pályafutását, majd néhány Budapest Bajnokságban szerepelt együttes kispadján ült.

Civil életében családja vállalkozásában vett részt. Élete egyik emlékezetes napja volt 2012 nyarán – első egyesülete Sportközpontja felvette a Várady Béla nevet. Váratlanul, 2014. január 23-án hunyt el.

 

FORRÁS: IFJ. VASS TIBOR: ÓZDI SZIKRÁK AZ OLIMPIAI LÁNGBAN: ÓZDI KÖTŐDÉSŰ SPORTOLÓK A NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOKON