Március 30. Könyvtári emlékek

A könyvtári közösségek- Irodalmi Kör, könyvtári nyugdíjas klubok, gyermek könyvbarát klubok- a Költészet Napján és egyes irodalmi programokhoz kapcsolódva évről-évre helyeznek el koszorút az emléktáblánál tisztelegve a költő munkássága előtt.

Százhúsz éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító

Az ózdi református parókia falán 1972 októbere óta emléktábla hirdeti, hogy Szabó Lőrinc költő 1946-ban az itteni református lelkész, Dóczy Antal vendége volt.

A tábla szövege:

” SEGÍTETTETEK, VIGASZTALTATOK

ÓZD, IGAL, PATAK; HAZÁM SZÍVEI”

/TÜCSÖKZENE/

EBBEN A HÁZBAN TARTÓZKODOTT ÉS ALKOTOTT 1946-BAN

SZABÓ LŐRINC

A TELEPÜLÉS 700. ÉVÉBEN

A KÖLTŐ HALÁLÁNAK 15. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL.

ÓZD VÁROSI TANÁCS

A költő Dóczy Antal református lelkész meghívására – az akkori református egyház kezdeményezése nyomán, mellyel a háború után nélkülöző írókat, költőket lehetett ilyen módon támogatni-, 1946 szeptember elejétől október közepéig vendégeskedett a parókián.

Visszaemlékezése szerint ebben az időszakban a ‘tücskeivel’ foglalkozott, a Tücsökzene versciklus verseiből mintegy húszat itt írt.

„Aranyos barátaim azok a református papék!”- írta később egy levelében a költő, aki ózdi tartózkodása alatt az Olvasóban irodalmi estet is tartott.

Dóczy Antal sokáig őrizte az ÓZDI TÜCSKÖK című verses gépiratot a költő meleg hangú dedikációjával.

Bővebben: Könyvtárak és irodalmi emlékek az ózdi kistérségben.

Ózd, ÓMI, 2010

A költő nevét egy azóta megszűnt általános iskola is viselte Ózdon. A képeken egyik kedves könyvem, a borítón Bernáth Aurél Szabó Lőrinc portréjával, az emléktábla és egy koszorúzás mozzanata – a képen Benyhe Attila pedagógus és Lezákné Hajdú Enikő református lelkipásztor – (szempontom.blogspot.com)

Bánfalvi Lászlóné


Március 30. Könyvtári emlékek

A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalomnak (2005) Békés Pál volt az ötletgazdája. Ennek kapcsán megyénkben is járt, hiszen a programot a könyvtárak bonyolították.Ime a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár akkori Hírlevele a játékról, annak 13-14. oldalán az ózdi rendezvényekről is beszámoltunk.

https://www.rfmlib.hu/…/konyvtari_hirlevel_2006maj.pdf

Jó játék volt- köszönet érte Békés Pálnak-, aminek a végén az Egri csillagok lett az ország legkedveltebb regénye.

A kép forrása: https://wmn.hu

https://wmn.hu/kult/54779-a-nagy-konyv-ami-mar-soha-nem-keszulhet-el–bekes-pal-szuletesnapjara?fbclid=IwAR1OZN97tc6STe2zHkhInSBiJtcpaXUdrcG2Kz_CCvYJZrPASg5Y_F8pkHA

Lászlóné Bánfalvi


Március 14. Könyvtári emlékek

Ünnep előtt…

Holnapi nemzeti ünnepünk kapcsán két emlékemet idézem fel.Évekig dolgoztam a Városi Könyvtárban, s miután az Ózd városi Március 15.-i ünnepségeknek az egyik helyszíne a könyvtár előtti Petőfi tér- a másik az Ózd-Hódoscsépányi ’48-as emlékműnél van, szintén Petőfi alakjával, ami egy külön posztot is megérne-, így sok alkalommal voltam részese a megemlékezések előkészítésének és lebonyolításának.Az épület előtt álló Petőfi szobrot 1949. március 15-én avatta az akkor várossá lett Ózd. Érdekesség, hogy a szobrot az a Blaskovics Ferenc (1903–1969) leplezte le, aki éppen aznap vette át polgármesteri kinevezését.Alkotója Mikus Sándor (1903-1982), a korszak elismert és sok megbízással bíró Kossuth-díjas szobrásza volt, kinek a Sztálin szobrát döntötték le 1956-ban Budapesten.A Petőfi szobor az akkor Tanácsházaként funkcionáló épület előtti kis, virágos pihenőparkban kapott helyet. A magas talapzaton álló egész alakos bronzból készült szobor talapzatán a PETŐFI 1848-1948 felirat olvasható.2006-ban a városrész rehabilitációja során, az „Ózd: Új városrész születik” pályázati program keretében került sor az épület előtti egész terület átépítésére. A kialakított tér központi eleme a Hegyhát Metall Kft. által restaurált, a terv szerint áthelyezett Petőfi szobor lett, melyet egy dísztér és a hozzá kapcsolódó sétányok öveznek, szép térkövezéssel, térbútorzattal és a gazdag növényzettel.A mindenkori megemlékezések, a később kialakított impozáns tér, a Városi Könyvtár ünnepre felöltöztetett patinás épülete, az évről-évre szebb és gazdagabb műsor, a virágkoszorúk özöne a szobor talapzatánál mind kedves emlék mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben kokárdát feltűzve eljöttek a megemlékezésekre. Remélem, az ünnepségek sora jövőre folytatódhat.A másik emlékem egy emléktábla, mely előtt nap, mint nap elhaladtam, belépve a könyvtár épületébe.Az épület bejáratának bal oldali belső falán található egy kisebb méretű márvány emléktábla, melyet az 1848/49.évi forradalom és szabadságharc 100. évfordulója emlékére lepleztek le 1948-ban.A tábla középső részén a Kossuth címer és a két dátum látható, körben a Centenáriumra utaló felirat, a tábla alsó részén pedig állíttatóként ÓZD KÖZSÉG KÖZÖNSÉGE szöveg szerepel.

Forrás: Bánfalvi László: “Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag… Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ismert alakjai és emlékei Honismereti pályamunka. Istvánffy Gyula Honismereti gyűjtőpályázat 2017-2018+6

Bánfalvi Lászlóné

Március 07. Könyvtári emlékek

A Nőnap elé…Az első nő, aki könyvtárosi munkát végzett Ózdon2007-ben Az ózdi könyvtárkultúra története 1. A kezdetektől 1949-ig címmel jelent meg az ózdi könyvtártörténetnek az Ózdi Olvasó Egylet könyvtára 1884-1949 közötti időszakával foglalkozó munkám.Ennek egyik fejezete a könyvtárosokkal foglalkozik, akik többnyire vasgyári tanítók, rimai tisztviselők voltak és megbecsült tagjai az egyleti tisztségviselőknek, akiket a közgyűlés választott három évre. Mint választmányi tagok kötelesek voltak részt venni a választmányi üléseken, ahol tanácskozási és szavazati joggal bírtak. Tagjai voltak a könyvvásárló bizottságnak, amely a beszerzést végezte. Tiszteletdíjukat minden évben a közgyűlés állapította meg.Munkájukat elkötelezetten végezték, legjobb tudásuk szerint gondozták az állományt, óvták a könyveket, alakították a könyvtári környezetet és nagy szerepük volt az olvasáskultúra terjesztésében.A könyvtári munkát végző férfiak közé 1935-ben került az első nő, melyről a korabeli egyleti jegyzőkönyv tájékoztat.„1935. júniusában a választmányi gyűlés foglalkozott Luczák Géza egyleti tag indítványával, melyben kéri, hogy segédkönyvtárosok beállításával gyorsítsák meg a könyvkiadást. A választmány elhatározta, hogy a könyvtárban a könyvtárosok mellé alkalmaz egy kisegítő könyvtárost. „… Minthogy a könyvkiosztásnál már eddig is Óberth Margit, egyik könyvtárosunk leánya segédkezett atyjának, teljesen önzetlenül, a választmány továbbra is őt alkalmazza és részére 120 pengő évi tiszteletdíjat állapít meg.” Óberth Margit volt tehát Ózdon az első nő, aki könyvtárosként dolgozott, tiszteletdíjasként szolgálva az egyleti könyvtár olvasóit.Példáját az elkövetkezendő évtizedekben sokan követtük, mi, ózdi könyvtárosok…Forrás: Bánfalvi Lászlóné: Az ózdi könyvtárkultúra története 1. A kezdetektől 1949-ig. Miskolc, II. RFMK, 2007. 47. l.Kép: Pinterest

Bánfalvi Lászlóné


Február 23. Könyvtári emlékek

“A művész számára fontosabb, amit egy dologról érez, mint az, amit tud”(Bodor Ádám)Tegnap ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a nemzet művésze. Évtizedek óta az egyik legnépszerűbb írónk, akinek az 1992-es Sinistra körzet című műve hozta meg a szakmai sikert.2010 március végén Ózdon is járt a Városi Könyvtárban egy író-olvasó találkozón, melyre egy TÁMOP-os pályázat – Megyei Tudástár kialakítása: Borsod-Abaúj-Zemplén megye könyvtári hálózata nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében -keretében került sor. A pályázatban a megyei könyvtár irányításával öt városi intézmény vett részt.A programon belül a Kortársaink a magyar irodalomban sorozat vendége volt többek között pl. Oravecz Imre költő mellett Bodor Ádám író is.A találkozó az író munkásságát ismerő olvasók öröme mellett, segítséget nyújtott a középiskolásoknak is az érettségire való felkészülésben.Jó erőt, egészséget kívánunk Bodor Ádámnak.A képek 2010. március 29-én készültek az ózdi ÓMI Városi Könyvtár Rendezvénytermében: https://www.rfmlib.hu/tamop/sites/hirek_ozd.html

A könyvtári rendezvényről:https://www.rfmlib.hu/…/sharprfmlibhu_20101118_140331.pdf

Az íróról bővebben:https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/bodor-adam…https://nullahategy.hu/a-muvesz-szamara-fontosabb-amit…/

Bánfalvi Lászlóné


Október 30. Könyvtári emlékek

A ma egy éve közzétett bejegyzés kapcsán két könyvtári emlék jutott eszembe.Az egyik egy kiállítás az ózdi Városi Könyvtárban, 2010-ben. “Aranygombos Telkibányától a Borsodi Szénbányákig” címmel rendeztünk kiállítást Bárdos Viktor közgazdász, a volt Ózdvidéki Szénbányák ny. gazdaságvezetője miniatűr könyvgyűjteményéből. Azóta már Bárdos Viktor sincs köztünk, szívesen emlékszem rá, mint kedves szomszédunkra is, hiszen évtizedekig egy házban laktunk.A másik pedig egy szép minikönyv a könyvtár gyűjteményéből, mely 1983-ban jelent meg, az Ózdi Népművelési Intézmények “létezésének” egyik utolsó évében. A több ózdi helyismereti kutató által jegyzett, az Ózd és környéke címmel megjelent könyvecske 500 példányban készült, ebből 252. számozott, előlapján az akkori ózdi címerrel díszített kis fém plakettel. Ritka darabja nemcsak az ózdi könyvkiadásnak, hanem a helytörténetnek is..

Bánfalvi Lászlóné


Október 30. Könyvtári emlékek

Megjelent 60 év után…Kezdő könyvtáros koromban – 1970-es évek – az olvasók nagyon szerették a regényeit. Sok műve jelent meg, slágerkönyvnek számított például az Appassionata, az Albérlet a Síp utcában, a Fekete ablakok, az Ott fenn hegyen és sorolhatnám. Ózdon is járt író-olvasó találkozón 1968 novemberében, az Ózdi Kulturális Hetek keretében.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=919054001935273&id=199878980519449

Bánfalvi Lászlóné


Június 9. Könyvtári emlékek

Olvasom Kelemen Zoltán bejegyzését egyik kedves szerepe, Verdi: Trubadúr című operájának Luna grófja „kulisszatitkairól” és eszembe jut egy tíz évvel ezelőtti könyheti esemény.

Könyvtáros pályám egyik érdekes epizódja, hogy az 1990-es évek elején dolgozhattam együtt az ózdi Városi Könyvtár Zenei Részlegében könyvtárosként dolgozó Kelemen Zoltánnal, aki már akkor, alig egy-két éve a középiskolai érettségi után elhivatottsággal készült az operaénekesi pályára, várva, hogy csodálatos hangi adottságai „beérjenek”. Emlékszem kedves szüleire is, akik minden támogatást megadtak tehetséges gyermeküknek.

Az ózdi származású operaénekes azóta sikeres pályát futott be itthon és külföldön egyaránt, elénekelve az operairodalom nagy bariton szerepeinek jó részét.

Jól emlékszem arra, amikor közel húsz év múltán, 2010 júniusában az Ózdi Napok idején, az Ünnepi Könyvhét és Könyvtári Napok keretében, immár a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként előadóestet tartott a könyvtárban, hajdani munkahelyén, szülei emléke előtt tisztelegve.
Ahogy mondani szokás, még a csilláron is lógtak, annyian akarták látni és hallani. A közönséget könnyekig meghatotta, ahogy elénekelte Erkel: Bánk bánjának Hazám, hazám című áriáját.
Felemelő pillanat volt…

További sikereket kívánok.

Bővebben Kelemen Zoltánról:

https://www.ovtv.eu/index.php/embermesek/329-embermesek-kelemen-zoltan

https://szinhaz.szeged.hu/tarsulat/kelemen-zoltan

Bánfalvi Lászlóné

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=860385964468744&id=199878980519449


Július 3. Könyvtári emlékek

Olvasom egy bejegyzésben, hogy tegnap volt 62 éves Friderikusz Sándor, újságíró, riporter, műsorvezető-szerkesztő, a magyar televíziózás egyik emblematikus egyénisége.

1988-ban járt Ózdon, közönségtalálkozójára a Városi Központi Könyvár Harmónia Zenei-Nyelvi Könyvtárában került sor.
Akkor már komoly rádiós múlt állt mögötte és sikeresek voltak színpadi beszélgetős műsorai is országszerte. Később, az 1990-es évektől előbb a közszolgálati, majd a kereskedelmi csatornákon futottak óriási nézettségű különféle műsorai.

Amikor könyvtárunk meghívására Ózdon járt 1988 júniusában, néhány hónappal előtte jelent meg az Isten óvd a királynőt! című könyve, melyről a cím alatt így ír: A felszabadulás utáni első – eddig egyetlen – magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea életének és halálának hiteles dokumentumai

Emlékeim szerint jó hangulatú, érdekes találkozó volt, ahol könyvét is dedikálta.
Több mint harminc évvel ezelőtt volt…a képen sok kedves ismerős arc…

Az ózdi Városi Könyvtár új honlapján az ózdi könyvtárakban megfordult sok vendégről készült fotótabló is látható, többek között a Friderikusz találkozón készült felvétel is: http://vkozd.hu/vendegeink/
Ajánlom figyelmükbe!
Még: https://hu.wikipedia.org/wiki/Friderikusz_S%C3%A1ndor

Bánfalvi Lászlóné


Július 21. Könyvtári emlékek

Látom a különféle bejegyzésekben, hogy a könyvtári közösségi élet mai új helyzetében- mint oly sokszor mindig, alkalmazkodva a szükséges elvárásokhoz, de nem figyelmen kívül hagyva a használói igényeket -, a könyvtárak nyári szabadidős programokkal várják a gyerekeket.Az ózdi könyvtárak is évtizedek óta gondolnak a gyerekekre nyaranta, emlékszem, a “kulcsos gyerek” megfogalmazás egy időben a könyvtári szakirodalom gyakorta használt kifejezése volt, így nekünk is. Ismertem sok olyan szülőt, aki a többnyire napközis jellegű, számára oly kedves emlékű olvasótáborokba később gyermekét is beíratta és volt olyan kis olvasó, aki éveken keresztül volt a nyári táborok vendége.Sok emlék, számos író-és költő, kirándulások, kedves olvasmányélmények, életre szóló barátságok: sokat lehetne mesélni…Én egy számomra kedves emléket osztok meg. A képen egy nyári edelényi kirándulás pillanata látható, ahol a gyerekek a teknővájással ismerkednek, az 1990-es évek elején.Laki Lukács László, nagyszerű kollégánk, barátunk- aki azóta már azóta az égi táborok felelőse-, akkor csodálatos napot szervezett nekünk Edelényben.Mi mindent megmutathattunk a gyerekeknek az elmúlt évtizedekben!Szép emlékek…

Bánfalvi Lászlóné

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=889914048182602&id=199878980519449

Július 22. Könyvtári emlékek

Ebben a rovatban tegnap is született egy bejegyzés, de most, ma is helye van néhány sornak.Ma a Magdolnák névünnepe van.Jövőre lesz tíz éve, hogy kolléganőnk,Tokaji Magdi már nincs köztünk, de velünk van.Velünk van a tudása, embersége, sajátos humora. Most délután éppen ózdi újságokat lapozgattam, amikor Magdit látom egy 2009-es ózdi újság címlapján. A fotó a Városház téren készült, egy előző Ózdi Napok alkalmával, a könyvtári pavilonnál. Magdi éppen az előtte lévő prospektusokat rendezgeti, vagy talán azt keresgeti, mit is adjon még az előtte álló dalia kezébe? Már nem emlékszem, de arra igen, hogy rajongott a könyvtári kitelepülésekért, a tér ilyenkor sajátos hangulatáért, az ismerősökkel való beszélgetésekért, amik valahogy mindig elkanyarodtak a könyvek, a könyvtár irányába …Magdi, odaát most biztos valamelyik finom süteményeddel kínálod a téged köszöntőket.Jó emlékezni rád!

Tokaji Magdolnától így búcsúztunk: http://epa.oszk.hu/00300/00365/00112/pdf/kll1103_28.pdf

A fotó az Ózdi Körkép 2009. május 15.-i számának címlapjáról való (I. évf., 7.sz.)

Bánfalvi Lászlóné

https://www.facebook.com/laszlone.banfalvi.395/posts/313319710024342