Június 9. Könyvtári emlékek

Olvasom Kelemen Zoltán bejegyzését egyik kedves szerepe, Verdi: Trubadúr című operájának Luna grófja „kulisszatitkairól” és eszembe jut egy tíz évvel ezelőtti könyheti esemény.

Könyvtáros pályám egyik érdekes epizódja, hogy az 1990-es évek elején dolgozhattam együtt az ózdi Városi Könyvtár Zenei Részlegében könyvtárosként dolgozó Kelemen Zoltánnal, aki már akkor, alig egy-két éve a középiskolai érettségi után elhivatottsággal készült az operaénekesi pályára, várva, hogy csodálatos hangi adottságai „beérjenek”. Emlékszem kedves szüleire is, akik minden támogatást megadtak tehetséges gyermeküknek.

Az ózdi származású operaénekes azóta sikeres pályát futott be itthon és külföldön egyaránt, elénekelve az operairodalom nagy bariton szerepeinek jó részét.

Jól emlékszem arra, amikor közel húsz év múltán, 2010 júniusában az Ózdi Napok idején, az Ünnepi Könyvhét és Könyvtári Napok keretében, immár a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként előadóestet tartott a könyvtárban, hajdani munkahelyén, szülei emléke előtt tisztelegve.
Ahogy mondani szokás, még a csilláron is lógtak, annyian akarták látni és hallani. A közönséget könnyekig meghatotta, ahogy elénekelte Erkel: Bánk bánjának Hazám, hazám című áriáját.
Felemelő pillanat volt…

További sikereket kívánok.

Bővebben Kelemen Zoltánról:

https://www.ovtv.eu/index.php/embermesek/329-embermesek-kelemen-zoltan

https://szinhaz.szeged.hu/tarsulat/kelemen-zoltan

Bánfalvi Lászlóné

Könyvtári emlékekOlvasom Kelemen Zoltán bejegyzését egyik kedves szerepe, Verdi: Trubadúr című operájának Luna grófja…

Közzétette: ÓMI Városi Könyvtár – 2020. június 9., kedd


Július 3. Könyvtári emlékek

Olvasom egy bejegyzésben, hogy tegnap volt 62 éves Friderikusz Sándor, újságíró, riporter, műsorvezető-szerkesztő, a magyar televíziózás egyik emblematikus egyénisége.

1988-ban járt Ózdon, közönségtalálkozójára a Városi Központi Könyvár Harmónia Zenei-Nyelvi Könyvtárában került sor.
Akkor már komoly rádiós múlt állt mögötte és sikeresek voltak színpadi beszélgetős műsorai is országszerte. Később, az 1990-es évektől előbb a közszolgálati, majd a kereskedelmi csatornákon futottak óriási nézettségű különféle műsorai.

Amikor könyvtárunk meghívására Ózdon járt 1988 júniusában, néhány hónappal előtte jelent meg az Isten óvd a királynőt! című könyve, melyről a cím alatt így ír: A felszabadulás utáni első – eddig egyetlen – magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea életének és halálának hiteles dokumentumai

Emlékeim szerint jó hangulatú, érdekes találkozó volt, ahol könyvét is dedikálta.
Több mint harminc évvel ezelőtt volt…a képen sok kedves ismerős arc…

Az ózdi Városi Könyvtár új honlapján az ózdi könyvtárakban megfordult sok vendégről készült fotótabló is látható, többek között a Friderikusz találkozón készült felvétel is: http://vkozd.hu/vendegeink/
Ajánlom figyelmükbe!
Még: https://hu.wikipedia.org/wiki/Friderikusz_S%C3%A1ndor

Bánfalvi Lászlóné


Július 21. Könyvtári emlékek

Látom a különféle bejegyzésekben, hogy a könyvtári közösségi élet mai új helyzetében- mint oly sokszor mindig, alkalmazkodva a szükséges elvárásokhoz, de nem figyelmen kívül hagyva a használói igényeket -, a könyvtárak nyári szabadidős programokkal várják a gyerekeket.Az ózdi könyvtárak is évtizedek óta gondolnak a gyerekekre nyaranta, emlékszem, a “kulcsos gyerek” megfogalmazás egy időben a könyvtári szakirodalom gyakorta használt kifejezése volt, így nekünk is. Ismertem sok olyan szülőt, aki a többnyire napközis jellegű, számára oly kedves emlékű olvasótáborokba később gyermekét is beíratta és volt olyan kis olvasó, aki éveken keresztül volt a nyári táborok vendége.Sok emlék, számos író-és költő, kirándulások, kedves olvasmányélmények, életre szóló barátságok: sokat lehetne mesélni…Én egy számomra kedves emléket osztok meg. A képen egy nyári edelényi kirándulás pillanata látható, ahol a gyerekek a teknővájással ismerkednek, az 1990-es évek elején.Laki Lukács László, nagyszerű kollégánk, barátunk- aki azóta már azóta az égi táborok felelőse-, akkor csodálatos napot szervezett nekünk Edelényben.Mi mindent megmutathattunk a gyerekeknek az elmúlt évtizedekben!Szép emlékek…

Bánfalvi Lászlóné


Július 22. Könyvtári emlékek

Ebben a rovatban tegnap is született egy bejegyzés, de most, ma is helye van néhány sornak.Ma a Magdolnák névünnepe van.Jövőre lesz tíz éve, hogy kolléganőnk,Tokaji Magdi már nincs köztünk, de velünk van.Velünk van a tudása, embersége, sajátos humora. Most délután éppen ózdi újságokat lapozgattam, amikor Magdit látom egy 2009-es ózdi újság címlapján. A fotó a Városház téren készült, egy előző Ózdi Napok alkalmával, a könyvtári pavilonnál. Magdi éppen az előtte lévő prospektusokat rendezgeti, vagy talán azt keresgeti, mit is adjon még az előtte álló dalia kezébe? Már nem emlékszem, de arra igen, hogy rajongott a könyvtári kitelepülésekért, a tér ilyenkor sajátos hangulatáért, az ismerősökkel való beszélgetésekért, amik valahogy mindig elkanyarodtak a könyvek, a könyvtár irányába …Magdi, odaát most biztos valamelyik finom süteményeddel kínálod a téged köszöntőket.Jó emlékezni rád!

Tokaji Magdolnától így búcsúztunk: http://epa.oszk.hu/00300/00365/00112/pdf/kll1103_28.pdf

A fotó az Ózdi Körkép 2009. május 15.-i számának címlapjáról való (I. évf., 7.sz.)

Bánfalvi Lászlóné

Könyvtári emlékekEbben a rovatban tegnap is született egy bejegyzés, de most, ma is helye van néhány sornak.Ma a…

Közzétette: Lászlóné Bánfalvi – 2020. július 22., szerda