A NÉPMESE NAPJA

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg, BENEDEK ELEK születésnapja tiszteletére. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.E nevezetes napra szebbnél szebb népmeséket ajánlunk a könyvtárunkban található mesegyűjteményekből!

Erre a linkre kattintva megtalálod a magyar népmesék rajzfilmsorozat 100 meséjét: https://www.youtube.com/watch?v=qMTMgKTdXJI…

A képek forrása: kello.hu

A Magyar Kultúra Napja

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Csekén a Hymnusz kéziratát. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben . “Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. „ A nap megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, s 1989 januárjában a HNF szervezte meg először az évfordulós rendezvényeket.

Február 2-án, a Gyertya­szen­te­lő nap­ján, a té­li ál­má­ból éb­re­dő med­ve ki­jön a bar­lang­já­ból, ha na­pos időt ta­lál, s meg­lát­ja a sa­ját ár­nyé­kát, akkor vissza­bú­jik, mert még hosszú lesz a tél.Ha a medve bo­rús idő­re éb­red, úgy man­csaival ki­tör­li az álmot a szeméből és nem megy vissza bar­lang­jába, ha­nem el­indul táp­lálék után, vagyis vége a tél­i idő­járásnak, közel van a ta­vasz.

A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA

1964 óta József Attila születésének napján, azaz április 11-én ünnepeljük a költészet napját.

“Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?” – József Attila írta Ars poetica Németh Andornak c. versében, s aki akkor még nem tudhatta, hogy születésének napja később a költészet napjává, s egyben a magyar irodalom ünnepévé válik.

https://mek.oszk.hu/05500/05570/html/jozsef_attila0030.html

A KÖNYVTÁROSOK VILÁGNAPJA – ÁPRILIS 14.

A könyvtárosok világnapja 2011 óta kerül megrendezésre az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége) és az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) kezdeményezésére. A világnap alapvetően a könyvtárak és a benne tevékenykedő könyvtárosok fontosságára hívja fel figyelmet. Szeretettel köszöntünk a Könyvtárosok Világnapja alkalmából minden könyvtárost.

A fotókon (a teljesség igénye nélkül) kedves könyvtárosaink és kedves kollégáink, akik velünk dolgoztak/dolgoznak a mindennapokban.

“Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok.” /Toldy Ferenc/

Forrás: Ózdi Városi Könyvtár archívuma.

A Föld Napja – Április 22.

VISSZANÉZŐ –a Föld napjára készült összeállításaink felidézésével buzdítjuk kedves Olvasóinkat felelősségteljes, környezettudatos viselkedésre. 🌎
A Föld Napját először 1970-ben rendezték meg, Denis Hayes egyetemi hallgató kezdeményezésére. Már az első alkalommal 25 millió amerikai polgár vett részt az április 22-én rendezett eseményen. Az amerikai egyetemista és követői azért emelték fel szavukat, hogy az a bolygó, amelyen immáron hatmilliárdnyian élünk, ne váljon az emberi civilizáció áldozatává.
A Föld Napja ifjúsági mozgalomként indult, 1990-től vált tömegmozgalommá. Úgy viselkedtünk, viselkedünk, mintha utánunk nem jönne senki, mi lennénk az utolsó emberek a Földön. Gátlástalanul kizsákmányoljuk a föld gyomrában rejlő ásványkincseket, pazaroljuk a tiszta vizet, sőt mi több, szennyezzük is óceánjainkat, tengereinket, folyóinkat, tavainkat.
A Föld napján való megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy az emberiség – és az egyes ember is – mérlegelje, hogy kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen.
A Föld napját nem csak ünnepelni kell! Sokkal inkább egész évben úgy kell viselkednünk, úgy kell élnünk, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, fákat, madarakat, állatokat.
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – hangzik a mozgalom egyik jelmondata. Nem szabad legyinteni és azt mondani: “Á, mit számítok én, ha többiek úgysem tesznek semmit?” Igenis, egyetlen ember is számít: ha ő elkezdi gyűjteni a szemetet és környezettudatosan kezd el élni, akkor talán egyre többen követik példáját a közelében.
(forrás: Föld Napja Alapítvány)