Kerpely-rendszerű gázfejlesztő generátor

1904-ben az ózdi gyárban készült berendezés az ekkoriban telepített és fokozatosan 38 egységre fejlesztett generátor-gázüzem egyik termelő egysége volt. Teljesítménye 2200 Nm3 /óra gázmennyiség volt. A gyárban lévő kemencéket 1967-ig az Ózd környéki barnakőszénből előállított generátorgázzal fűtötték. A szenet felülről, az adagolón át bejuttatták, majd a körszelvényű aknás részben gázosították. A gáz a felül látható

Keskenynyomtávú 9 psz. Gőzmozdony és szerkocsija

Ózd- Somsály bányatelep közötti vasúti pályán közlekedett. Szenet és bányafenntartási anyagot szállító szerelvényeket vontatott. Gyártási helye nem ismert, gyártási ideje 1898. 1923-ban felújították a gyári közlekedési üzem gépműhelyében. A somsályi széntelep kimerülésével a vonalszakaszon leállították a forgalmat, a mozdony így muzeális emlékké vált. Forrás: Ózdi Muzeális Gyűjtemény/Adattár  

Keskenynyomtávú szenes kocsi

Az Ózdi Vas- és Acélgyár iparvasúti javító műhelyében készült 1917-ben. Ózd- Somsály, Ózd- Borsodnádasd bányatelep, illetve gyár közötti szerelvényekben közlekedett. A szénbánya üzem leállításával a vonalszakaszt is üzemen kívül helyezték, így a vasúti szállítóeszközöket is. Forrás: Ózdi Muzeális Gyűjtemény/Adattár

Kézi fújtató

Kézi fújtató A bádogosok műhelyükön kívüli helyszíni munkáknál forrasztópákájukat kis hordozható izzító kályhában melegítették. Az intenzívebb melegítés céljából a tüzet kézi fújtatóval fújtatták. Alakja a szokásos, körte alakú volt.  Forrás: Ózdi Muzeális Gyűjtemény / Adattár (75.10.1)

Kézi kanna

Kézi kanna ( „kandli”) Az 1930-as évekig, a 12 órás munkarend időszakában a dolgozók nagyobb része a reggelijéhez tartozó kávét, vagy teát kézi kannában, – melyet kandlinak neveztek, – vitték hazulról a munkahelyre. Űrtartalma ½ liter volt.  Forrás: Ózdi Muzeális Gyűjtemény / Adattár (74.7.1)  

Kézi vasszatyor

Kézi vasszatyor (vaslemez táska) Az 1925-1930-as évekig a gyár munkásai majdnem mind kizárólag ilyen táskával jártak dolgozni, ezekben hordva a 12 és 24 órás munkaidőre szükséges élelmüket. Ezeket a táskákat munkaidőben, gyári anyagból készítették maguknak az emberek, mivel az anyagi körülményeik nem nagyon tették lehetővé táskák vásárlását. A táska véglapjai fából készültek, ezekhez van szegezve

Kiss Sándor szobrász

Kiss Sándor (Sáros, 1925. máj.24. – Zsennye, 1999. aug. 06.): kétszeres Munkácsy-díjas (1969, 1974) szobrász- és éremművész. Bronzból készült Tekéző című alkotását 1952-ben, Álló leány című szobrát 1958-ban avatták fel Ózdon. A szobrászról bővebben : https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kiss-sandor-1925-1999-szobrasz-5131/ A kép forrása: https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-UG8vS3ZsdXFjcWNmdW5HZStJWWVnQT09  

Körasztalú vésőgép

Az 1891-ben, Gutjarkov és Müller Gépgyárban készült gép 1892-ben lett üzembe helyezve, a gyár központi karbantartó műhelyében. Használatakor a vésés felülről lefelé történt. A vésőfej felemelését karos súly végezte. Mint korszerűtlen gépet,1970-ben leállították.     Forrás: Ózdi Muzeális Gyűjtemény/Adattár