Sajóvárkonyi Szent Miklós római katolikus templom

A templom a középkori, 1750-ben elpusztult régi  plébániatemplom helyén, 1791-ben épült, Szent Miklós püspök tiszteletére szentelték fel.  Műemlék jellegűnek nyilvánított barokk templom, copf stílusban, az egri káptalan költségén épült fel. Mellette áll Nepomuki Szent János barokk kőszobra, mely szintén műemlék jellegű. Főhomlokzata előtt impozáns torony, párnatagos karcsú sisakkal. Hajója kétboltszakaszos. Valamennyi ablaka kosáríves záródású, fölöttük

Schwarz- Bauer rendszerű desintegrátor /kohó gáztisztító/

A desintegrátor 1912-ben lett az ózdi kohóműben üzembe állítva, kohógáz tisztítás céljából. A berendezés forgórészeinek mozgása következtében a pálcák a nyers kohógázt keverték és a bepermetezett vízzel elegyedve a porszemeket kiütötték. Ezt követően zagy formájában, alul a vízzáras elvezető csonkon keresztül az elvezető csatornába került. A vízzel történő mosás következtében a tisztított gáz magas páratartalmú

Sturman Márton gyáriparos (1757-1844)

Sturman Márton apja Sturman Mátyás volt, akinek a birtokán több kohó és hámor működött, de nagy erdőségek és földbirtokok is a tulajdonában voltak. Az apa végrendeletében igazságosan osztotta meg a birtokot két fia, Márton és András között.  Sturman Mártonnak már 21 évesen be kellett kapcsolódnia a birtok és a gyárak ügyeinek intézésébe. Munkaköréhez tartozott Gömör

Szabad Szombat Táncegyüttes

2015-ben alakult ifjúsági és felnőtt tánccsoport. Alapító tagjai a néptáncot nem csak hobby szinten gyakorolják, életükben meghatározó szerepet tölt be a néptánc. Az egyesület célja, hogy a közönség széles rétegeiben felkeltse az érdeklődést a néptánc iránt, ráébressze a nézőket annak sokarcúságára és művészi kifejezőerejére. A hazai néptánchagyomány hiteles, ugyanakkor nyitott és figyelemfelkeltő tolmácsolására törekszenek. Munkásságuk

Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom ( Ív úti templom )

Ózd „régi” templomát 1724 -26 között építették, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére lett felszentelve. A kápolna szerű épület a templom-dűlő gerincén állt, 1836-ban felújították. Ózd kistelepülést a XIX. század közepéig még gyér, tiszta katolikus népesség lakta. A gyár megjelenésével a környéken ugrásszerűen megnőtt a népesség, így 1889-ben már 1700 katolikus hívő élt a település vonzáskörzetében.

Szobrok

Ózd köztéri szobrai: Álló leány Álló nő Anya és gyermeke Fésülködő nő Fürdőző elefánt Levegőben viaskodó madárpár Madárkő Petőfi Tekéző Tornászok Ülő nő Hírvivő lány

Szódás ballon

Szódás ballon Kb. 1947-től a meleg üzemi dolgozóknak az izzadsággal távozó víz és só pótlására, védőitalként enyhén sós szódavíz lett rendszeresítve, melyet kannákban, vödrökben vittek a munkahelyre. 1948-tól a szódás ballonok / vörösrézlemezből, belülről tűzi ónozású/ lettek rendszeresítve, a jobb és higiénikusabb ellátás szempontjából. A ballonokat a munkahelyen jégbe hűtve tartották, így jó hőfokú és