A Magyar Kultúra Napja

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Csekén a Hymnusz kéziratát. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben . “Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. „ A nap megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, s 1989 januárjában a HNF szervezte meg először az évfordulós rendezvényeket.


Február 2-án, a Gyertya­szen­te­lő nap­ján, a té­li ál­má­ból éb­re­dő med­ve ki­jön a bar­lang­já­ból, ha na­pos időt ta­lál, s meg­lát­ja a sa­ját ár­nyé­kát, akkor vissza­bú­jik, mert még hosszú lesz a tél.Ha a medve bo­rús idő­re éb­red, úgy man­csaival ki­tör­li az álmot a szeméből és nem megy vissza bar­lang­jába, ha­nem el­indul táp­lálék után, vagyis vége a tél­i idő­járásnak, közel van a ta­vasz.


A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA

1964 óta József Attila születésének napján, azaz április 11-én ünnepeljük a költészet napját.

“Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?” – József Attila írta Ars poetica Németh Andornak c. versében, s aki akkor még nem tudhatta, hogy születésének napja később a költészet napjává, s egyben a magyar irodalom ünnepévé válik. https://mek.oszk.hu/05500/05570/html/jozsef_attila0030.html