Névjegy:
Születési hely: Ózd
Születési idő: 1946. április 24.
Versenyszáma: távolugrás
Egyesületei: Dunaszerdahely SC., Slovan Bratislava
Legjobb eredményei:
Bajnoki címek: 12x bajnok 100 és 200 m síkfutás, távolugrás
Olimpiai szereplése: 1972. München: távolugrás – 3. hely, 1976. Montreal: távolugrás – helyezetlen
1946. április 24-én, Éva megszületésével négy főre bővült Kucman Ferenc családja. Az ózdi Velence telepen élő család szeme-fénye lett a kislány, István bátyja irigykedett is e miatt. A családfő mindent elkövetett gyermekei tisztességes felnevelése érdekében, de volt egy „nagy bűne”, a II. világháború előtti időszakban a csendőrség állományába tartozott, emiatt állandó zaklatásnak volt kitéve. A gyermekei jövője érdekében 1947-ben döntő elhatározásra jutott, családjával áttelepült a csehszlovákiai Dunaszerdahelyre. Az élet őt igazolta, ott nem fogadták előítéletekkel, hamarosan a város rendőrkapitánya lett.
Éva gimnáziumi tanulmányait Dunaszerdahelyen végezte, testnevelő tanárnője – Lély Magda – fedezte fel képességeit, tehetséges távolugró és kitűnő sprinter volt. Még a gimnáziumi évek alatt Pápay László – az iskola másik testnevelő tanára – irányításával országos válogatott lett, több nemzetközi versenyen szerepelt, sikerrel.
Érettségi után Pozsonyba került, a nemzetközi hírű szakedző, Pavol Glesk tanítványa lett 1964-ben. A kiváló mester tanácsai alapján rohamosan fejlődtek távolugró eredményei, elérte a mexikóvárosi olimpia kiküldetési szintjét, azonban a csapatösszeállításnál egy tapasztaltabb versenyző utazhatott. Jó versenyző-típus volt, ez nem törte le, sőt keményebb munkára sarkalta. 1969-ben, Athénban az Európa-bajnokságon – még Kucmanova néven – 7. lett 621 cm-rel. Az EB után férjhez ment, Marian Suran mérnök, a neves atléta felesége lett, az atléta házaspárnak 1970-ben kislánya született. Mint édesanya, az atlétikának nem mondott búcsút, szorgalmasan edzett, versenyzett, ilyenkor a férje vigyázott a kis Évikére. A müncheni olimpiára való felkészülés időszakában Suran Éva kétszer javította meg a távolugrás országos csúcsát, így nagy reményekkel indult a világversenyen, természetesen távolugrásban, Csehszlovákia színeiben.
A bajor fővárosban zajló játékok távolugró számának selejtező szintje 630 cm volt, ezt a 33 induló közül 14-es teljesítették és ők jutottak a döntőbe. Suranova 638 cm-t ugrott, ez a 7. legjobb eredmény volt. A döntőben nagyszerűen versenyezve 667 cm-t ért el és ezzel a győztes Rosendahl (NSZK, 678 cm) és az ezüstérmes Jorgova (BUL, 677 cm) mögött a harmadik helyet szerezte meg. Igazán elgondolkodtató az utolsó sorozatban elért eredménye, ugyanis 680 cm-t ugrott – ez aranyat jelentett volna -, de sajnos belépett, ugrását érvénytelenítették. No de a sportban nincs ha.
Az olimpián elért siker fejlődését lényegesen elősegítette. Nemcsak a távolugrásban, de a 100 méteres síkfutásban is nagyszerű eredményeket, világcsúcs közeli időket ért el.
Az olimpián elért siker fejlődését lényegesen elősegítette. Nemcsak a távolugrásban, de a 100 méteres síkfutásban is nagyszerű eredményeket, világcsúcs közeli időket ért el. Időrendben további sikert 1974-ben – Rómában – rendezett Európa Bajnokság hozott. A távolugrás döntőjének négy kísérlete után 659 cm-rel az élen állt, ám az utolsó sorozatban a magyar Bruzsenyák Ilona 665 cm-t ugrott, így meg kellett elégednie az ezüstéremmel.
A bronzérmet jelentő ugrás Münchenben
Második olimpiájára is elszántan készült, nem titkolt célja az aranyérem volt. Az 1976-os montreali olimpiai szereplése azonban nem sikerült: a selejtezőből eredmény nélkül – belépett ugrások – kiesett, helyezetlen maradt.
Kiváló sportolói erényei alapján még volt egy sikeres időszaka, megszerezte 11. és 12. országos bajnoki címét, sőt újabb olimpiai szereplést tervezett. Az élet azonban átírta elképzeléseit. Magánélete, ahogy mondani szokták „szétesett”, törvényszerűen romlottak sportbeli eredményei is, elvált és nem „felemelő” körülmények között él jelenleg Pozsonyban.
FORRÁS: IFJ. VASS TIBOR: ÓZDI SZIKRÁK AZ OLIMPIAI LÁNGBAN: ÓZDI KÖTŐDÉSŰ SPORTOLÓK A NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOKON