Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Iskolatörténeti kiállítás

ISKOLATÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Arról, hogy Ózdon mikor kezdődött meg a szervezett iskolai oktatás nincsenek pontos adatok. A település tulajdonképpen a vasgyár megépítésével, a betelepülő nagyszámú munkaerővel indult fejlődésnek. Amilyen mértékben fejlődött a gyár, úgy vált szükségessé a munkásgyermekek iskoláztatásáról való gondoskodás. A társulat már 1856-ban létrehozott egy osztatlan, egy tanerős, egytantermes elemi iskolát. 1882-ben pedig már

Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Képzőművészeti kiállítás

KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS   A múzeum képzőművészeti kiállításának két kiemelkedő alkotója Kucs Béla és Faggyas István. Hagyatékukból származó kisplasztikák és festmények mellett további ózdi kötődésű képzőművészek alkotásai láthatók.   Kucs Béla (1925-1985) Ózdon született egy bánszállási bányászcsalád gyermekeként. Gyermekkora úgy indult, mint a többi hozzá hasonló munkásgyermeké. Az ő életében is a kenyérkereset volt az elsődleges

Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Munkáséletmód kiállítás

„Ózd az a helység, amelynek gyár a belvárosa”- ezt a központi elhelyezkedést ábrázolja Spannraft Ágoston, „Az ózdi gyártelep 1896” című olaj-tempera festménye. Az alkotó 1880-tól a Nemzeti Színház díszletfestője volt, aki többek között Madách Ember tragédiájának ősbemutatójára készítette a díszletet. Több díszletterve az OSZK Színháztörténeti Osztályán és az Országos Színháztörténeti Múzeumban található. Az RMST Rt.

Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Néprajzi kiállítás/ Paraszti bútorzat és faragások

PARASZTI BÚTORZAT ÉS FARAGÁSOK   A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is. A geometriai díszítésű szuszék, már tipikus hasáb alakjáról is ismerős lehet még a távolabbi vidékről idelátogatók számára is. A funkcióbeli változáson átesett bútordarab még

Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Néprajzi kiállítás/Cserépedények

CSERÉPEDÉNYEK Tekintve, hogy Ózd vidékén nem alakult ki hagyományos fazekasközpont, így kereskedelem, árucsere folyamán jutottak el ide egy-egy jellegzetes cserépedénytípus darabjai. Ilyenek, az eredendően hétköznapi használatot betöltő típusos gömöri fazekasedények, korsók, szilkék, butellák. Mind közül a legdíszesebbek, így funkcióbeli előkelőséggel is bírnak a bélapátfalvi edények. A bélapátfalvi kőedénygyár az 1800-as évek közepétől 1927-ig működött, díszítő

Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Néprajzi kiállítás/Textilek

Vidékünkön a XX. századi honismereti jellegű, helyi gyűjtések koncepciózus irányítása Lajos Árpád és Bodgál Ferenc nevéhez fűződnek. A Miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaiként felfigyeltek az Ózd és vidékén lévő, kihalófélben lévő hagyományokra, a sok esetben már eredeti funkciójától  megfosztott tárgyakra, amelyek megőrzése időszerű feladatnak tűnt. A szakmai javaslataik alapján ténykedő lelkes amatőrök és lokálpatrióta pedagógusok

Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Régészeti kiállítás

RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁS   Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre. A völgyekben források voltak, gazdag hal- és vadállomány biztosította az élelmet, a déli domboldalak pedig kezdetleges növénytermesztésre is alkalmasak voltak. Tehát a vidék lakóhely kialakítására jó lehetőséget nyújtott. Emiatt Ózd már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. „Az őskőkorból környékünkön a Bükk

Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Sporttörténeti kiállítás

SPORTTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS   A szervezett sportélet kezdetét Ózdon 1909-ben a Labdarúgó Szakosztály megalakulása jelentette. Flachbart Frigyes Budapestről Ózdra került tisztviselő korábbi angliai útja során találkozott a „football”-al. Kezdeményezésére 1909-ben megalakult a szakosztály. 1911-től 1923-ig a mérkőzéseket a jelenlegi Velence lakótelep helyén lévő pályán játszották. Az ÓVASE fejlődése a Fortuna lövészegylet focicsapatával indult meg. A vasgyáron

Ózdi Muzeális Gyűjtemény – Szabadtéri kiállítások

KOHÁSZÉLETÚT – TABLÓKIÁLLÍTÁS A múzeum udvarán található szabadtéri tablókiállítás egy fiktív gyári dolgozó életútján keresztül elbeszélve mutatja be az ózdi élet egykorvolt jellegzetességeit.   KŐTÁBLA KERT 1 tonnás acéltuskó. Az ózdi acélmű 1972. évben csapolt 1 millió tonna acélt. Az esemény emlékére az egymilliomodik tonnát tartalmazó, ú.n. Korell minőségű acéladagból készült tuskó egytonnás kokillába leöntve

Ózdi Néptánc Egyesület

Az Ózdi Kohász Táncegyüttes 1947-ben alakult, Adorján Lajos középiskolai tanár vezetésével. A kicsiny, de lelkes csoport létszáma folyamatosan nőtt, repertoárjuk bővült. Az együttes a hatvanas-hetvenes években élte fénykorát. A rendszeres magyarországi fellépések mellett bemutatták tudásukat az akkori Csehszlovákiában, Német Demokratikus Köztársaságban, Szovjetunióban, felléptek Romániában, Portugáliában és kéthetes turnén voltak Franciaországban. Az egyesület fő támogatója az